Iskolakert növényei
1. Téli jázmin (Jasminum nudiflorum)
Idén februárban már virágzik iskolakertünkben ez a pompás lombhullató cserje. Élénkzöld vesszőivel és világítóan sárga virágaival az egyik legfeltűnőbb jelenség a tél végén kertünkben. Kínai eredetű, 1-1,5 méterre is megnövő dísznövény. Keressétek fel az udvarunkon, és gyönyörködjetek benne szabadidőtökben!
2. Illatos ibolya (Viola odorata)
A kiskertünkben növekedő ibolyánk illatos, lila virágai tavasz közepéig nyílnak. A gyöktörzséből fejlődő indákon a levelek szíves vállúak, kerekdedek. Termése tok, mely pelyhes szőrzettel borított. A középkorban a fekélyek borogatására használták, de fontos volt sebgyógyító hatása is. Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.
Aranycsíkos bambusz (Phyllostachys aureosulcata)
Kiskertünk bambuszfaja Kínában őshonos örökzöld növény. Nevét, a szárán lévő jellegzetes sárgás színű sávokról kapta. Nagy termetével, érdekes szárával, és üde, sötétzöld lombozatával igazán szép látvány.
3. Nyugati tuja (Thuja occidentalis)
A nyugati tuját életfának is nevezik, Észak-Amerikából származik. Örökzöld, koronája karcsú, kúp alakú. Törzse egyenes, hosszirányban repedezett kérge narancsvörös, idősebb korában szürkésbarna színű. Rövid, ritkásan növő és sűrűn elágazó ágai vízszintesen állnak, hajtásai lecsüngenek. Iskolánk udvarán, a "kis ház" két oldalán négy fiatal növény növekszik.
4. Örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens)
5. Japánbirs (Chaenomeles japonica)
A japánbirs a tavasz egyik látványossága. A lombfakadás kezdetén nyíló nagy, viaszszerű virágaival díszítő közkedvelt cserje kertünkben. Ágaik tövisesek. Apró birsalma-termésük erősen illatos. Virágzás után is jelentős díszítő értékkel bír, köszönhetően fényes leveleinek. Egy példány a díszbirsből iskolánk hátsó kerítése mellett díszlik.
6. Boglárkacserje (Kerria japonica)
Japánban és Kínában őshonos, viszonylag könnyen nevelhető cserje. Kecses vesszőin, áprilisban nyílnak (kevéssel a lombfakadás után) sárga virágai. Levelei ősszel szép világossárgára színeződnek. Iskolánk bejárata mellett növekszik egy szép bokor ezen dísznövényfajból.
7. Korallberkenye (Photinia x fraserii)
A korallberkenye örökzöld, fényes, vörös levelei vidám színfoltként gazdagítja télen-nyáron kertünket. Kora tavasszal a friss hajtások eleinte lángvörös színűek, majd később bronzos árnyalatot öltenek. A levelek körülbelül 2-3 héten át tündökölnek élénk színben, majd a hajtások fokozatosan bezöldülnek. A növény virágzása áprilisban kezdődik, májusig hozza fehér, krémszínű virágait. Piros termését ősszel érleli, mely sokáig a növényen marad, mert a madarak nem szeretik.
8. Vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia)
Ezen évelőnk Északnyugat-Kínából és Szibériából származik, minden bizonnyal egyik legszívósabb növényeink egyike. Levelei tetemes méretűek, húsosak, fényesek, bőrszerű megjelenésűek. Bugás virágzatai márciustól a vaskos szárak tetején nyílnak, melyek számos kicsiny rózsaszín virágból tevődnek össze. A levelei fél-örökzöldek, a hideg hónapokban bronzosra színeződnek. A kiskertünkben díszlik ágyás a pompás lágyszárúból.
9. Sárga nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)
A sárga nárcisz évelő növény, amely egy hagymából nő ki. A virág szirmai világos sárgák, közepén, sötétebb sárga tölcsér emelkedik ki. A hosszú és keskeny levelek kissé szürkés színűek és a szár tövéből nőnek ki. A kiskertünk március végén, április elején pompázik tőle.
10. Nárcisz (Narcissus tazetta)
A nárciszok közkedvelt hagymások, melyek nélkül szinte elképzelhetetlen a tavaszi kert. Az egy tazettás nárcisz levelei viszonylag keskenyek, egy-egy hagymából 1-3 tőkocsányt nevel. A tőkocsányok csúcsán 5-10 csillag alakú, fehér színű virág fejlődik. A virágok erős, édes illattal rendelkeznek. Kiskertünkben számos tő virágzik a tavasz folyamán.
11. Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű, akár 30–35 m magasra is megnövő, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája. Levelei széle fogazott, toktermése húsos falú, tüskés. Magva vörösbarna, fényes. Egy kis magonc a vadgesztenyéből iskolánk utcafronti kerítése mellett növekszik.
12. Fekete tölgy (Quercus nigra)
A vízi tölgy néven is ismert fa, az Egyesült Államok keleti és déli középső részén őshonos. Idős korára elérheti akár a 30 méteres magasságot, melynek levelei élénk üde zöldek. Iskolánk hátsó kerítése mellett találtok egy fiatal példányt ezen fajból.
13. Árnyékliliom (Hosta plantaginea)
Laza hajtásrendszerű, bokros évelő növény, mely akár 60 cm magasra is megnőhet. Levelei tojásdad-hosszúkás alakúak, melyek színe fényes, halványzöld. A 'Hosta"-k virága nyár végén, ősszel nyílik, jóval a levelek fölött, színe fehér és illatos. Kiskertünkben számos tő található az árnyékliliomokból.
14. Nagyvirágú liliomfa (Magnolia "Susan")
A nagyvirágú liliomfa, rendszerint 1,5-2 méter magasra növő sűrű ágú cserje, ezért kiskertekbe, sziklakertekbe az egyik legalkalmasabb és legdekoratívabb fajta. Nagy méretű lilás-rózsaszínes virágai lombfakadás előtt nyílnak március végén, április elején. Kiskertünkbe 2024 tavaszán ültettünk egy pompás példányt ezen különleges növényből.
15. Vadcitrom (Poncirus trifoliata)
A vadcitrom egy 2-3 méter magasra megnövő díszcserje, egyediségét méretes tüskéi adják, így védelmi célokra is bevethető. Könnyű nevelhetőségű, nagy tűrőképességű növény. Ősszel beérő termése a héj kivételével fogyasztható, de nagyon savanyú. 2023. év őszén, iskolánk kiskertjébe (az utcafronti kerítés mellé) ültettünk belőle egy képviselőt.
16. Vérmogyoró (Corylus maxima "Purpurea")
A csöves mogyoró nemesített fajtája, melynek levelei és tavasszal megjelenő barkái is vörösek. A közönséges mogyorónál igényesebb. Napos helyre ajánlott ültetni, ellenkező esetben visszazöldül. Ezen cserjénk Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában őshonos, kertünkben az iskola hátsó kerítése mentén található
17. Közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius)
A jezsámen eredeti előfordulási területe Dél-Európa, azaz a földközi-tengeri térség volt. Manapság világszerte termesztik kerti dísznövényként. Lombhullató cserje, mely 3 méter magasra és 2,5 méter szélesre nő meg. A leveleinek szélei fogazottak, tál alakú, illatos fehér virágaiból magasan kiállnak a porzók. Kiskertünk kerítése mellett található
18. Keleti orgona (Syringa vulgaris)
A közönséges orgona az olajfafélék családjába tartozó növény. A Balkán-félszigeten őshonos cserjét először a törökök ültették kertekbe, tőlük került a keresztény Európába. Török nevéből (leylak) származik a magyarban (és sok más európai nyelvben) a lila szín neve is. Az orgona rendszerint 3-7 méterre nő meg, lila vagy fehér virágai rendkívül illatosak. Iskolánkban, az utcafronti kerítés mellett van egy idősebb bokor belőle.
19. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
Nagyon ősi növényfaj. A modern ginkgo a paleocénben jelent meg, élő kövület, aminek nincsenek közeli rokonai. A fa 20-35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Körülbelül 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak. Termése vajsav tartalma miatt kellemetlen szagú. Iskolánkban, a kiskertben, valamint a hátsó kerítés mentén cseperedik egy-egy példány.
20. Kínai ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides)
Dél- és Közép-Kínában, Szecsuan és Hubei határán honos ez a nyitvatermő fa. Az eredeti élőhelyén kívül előforduló példányok nagy része egyetlen fától származik, ennek magvait 1947-ben küldték szét a világ minden tájára. Őshazájában akár 30–35 méter magasra is megnőhet. Lombhullató. Koronája kúp alakú, ágai átellenesen ágaznak el. Élénk világoszöld tűlevelei a hosszúhajtásokon szórtan, a törpehajtásokon fésűsen állnak. Iskolánk udvarán egy kis fa cseperedik ezen ritka növényből.
21. Homoktövis (Hippophae rhamnoides)
A homoktövis eredetileg a Himalája lejtőin és főként Ázsiában termő növény, de ma már meghódította az egész világot. Sarjtelepes, sűrű bozótot alkotó, ágas-bogas, 3-5 m magasra növő tövises cserje. Levelei 4–6 cm hosszúak, ezüstösen vagy rozsdabarnán pikkelyesek, később csaknem teljesen pikkely nélkülivé válnak. A termések vöröslő narancssárgák, 6–8 mm hosszúak, savanykásak (magas a C-vitamin tartalmuk). A homoktövis védi és erősíti az immunrendszert, növeli szervezetünk védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedési folyamatokat. Egy kis bokor az iskolaudvarra, a hátsó kerítés mellé lett ültetve 2023. év őszén.
22. Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
Hazánkban sok helyütt előforduló lombhullató cserje, mely igazi szépségét leginkább az ősz és a tél folyamán mutatja meg. Terebélyes, narancsvörös vesszőiért szívesen ültetik kertekbe is. Virágzása tavasz végére, kora nyárra esik. Apró, fehér, csillag alakú virágai ernyősvirágzatot alkotnak. A fekete bogyós termési a madarak fontos tápláléka. Végső magassága 2-3m. Iskolánk előkertjében és az iskolaudvaron is díszlik ez az attraktív növény.
23. Neillia affinis
Kelet-Ázsiában őshonos, gyönyörű rózsaszín virágú télálló cserje. A virágait április végén, május elején hozza. 10 éves korára kb. 2-2,5 méter magasra nő meg. Világos, napos helyeket kedvel. Iskolánk kiskertjében, a hirdető tábla mellett található belőle egy fiatal növendék.
24. Keleti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)
Kerti madárbirs, merev ágú, szétterülő lombhullató cserje. Fényes, sötétzöld levelei késő ősszel vörösre váltanak. Rózsásfehér virágai tavasz végén és kora nyáron nyílnak. Termései pirosak. Félörökzöld, enyhébb teleken lombját megtartja. A növény jellegzetes tulajdonsága, hogy földön terülő formában növekszik, így más, magasabb díszcserjékkel vagy fákkal a hátterében nagyon szép összképet nyújt. Kiskertünkben két példány is díszlik belőle.
25. Keri nőszirom (Iris x germanica)
Gyöktörzses, mintegy 60 cm magasra megnövő színpompás növény. Szára kevéssé ágazik el, 10–15 cm átmérőjű, kékes-bíbor vagy ibolyakék virágot hoz. Kiskertünkben számos tő virágzik tavasz végén és nyár elején.
26. Kínai rózsa (Rosa chinensis)
Rózsabokraink már több évesek, kb. 1-1,3 m magasak. Május elejétől egészen késő őszig folyamatosan virágzanak az iskolakertünkben. A kínai rózsa Délnyugat-Kínában őshonos, Európába a 18. században került. Folytonos virágzásukkal nagy feltűnést keltenek iskolánkban.
27. Kerti tulipán (Tulipa gesneriana)
A pompás tulipán eredeti előfordulási területe Ázsia, azon belül is Törökország és környéke. Manapság világszerte közkedvelt kerti dísznövény. A tulipánnak egy-egy szárán csak egy nagy, mutatós virága van. Levelei hosszú egyenes vagy lándzsavég alakúak. Édes illatú, kétnemű virágai áprilisban-májusban nyílnak. Hagymája jól tűri a fagyot. Iskolánk kiskertjében számos tő virágzik ezen hagymás növényből a tavasz folyamán.
28. Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
Az erdei pajzsika tekintélyes megjelenésű évelő páfrány. Rövid, vaskos gyöktörzséből eredő többszörösen összetett levelei rozettaszerűen állnak, amelyek akár az 1 métert is elérhetik. Előfordulási területe Európa, Közép-Ázsia, Afrika (Marokkó), valamint Észak-Amerika. Aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek jellemző faja. A spóraérésének ideje július–szeptember között van. Kiskertünk üde színfoltja ez a hálás növény.