Iskolakert növényei
1. Téli jázmin (Jasminum nudiflorum)
Idén februárban már virágzik iskolakertünkben ez a pompás lombhullató cserje. Élénkzöld vesszőivel és világítóan sárga virágaival az egyik legfeltűnőbb jelenség a tél végén kertünkben. Kínai eredetű, 1-1,5 méterre is megnövő dísznövény. Keressétek fel az udvarunkon, és gyönyörködjetek benne szabadidőtökben!
2. Illatos ibolya (Viola odorata)
A kiskertünkben növekedő ibolyánk illatos, lila virágai tavasz közepéig nyílnak. A gyöktörzséből fejlődő indákon a levelek szíves vállúak, kerekdedek. Termése tok, mely pelyhes szőrzettel borított. A középkorban a fekélyek borogatására használták, de fontos volt sebgyógyító hatása is. Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható.
Aranycsíkos bambusz (Phyllostachys aureosulcata)
Kiskertünk bambuszfaja Kínában őshonos örökzöld növény. Nevét, a szárán lévő jellegzetes sárgás színű sávokról kapta. Nagy termetével, érdekes szárával, és üde, sötétzöld lombozatával igazán szép látvány.
3. Nyugati tuja (Thuja occidentalis)
A nyugati tuját életfának is nevezik, Észak-Amerikából származik. Örökzöld, koronája karcsú, kúp alakú. Törzse egyenes, hosszirányban repedezett kérge narancsvörös, idősebb korában szürkésbarna színű. Rövid, ritkásan növő és sűrűn elágazó ágai vízszintesen állnak, hajtásai lecsüngenek. Iskolánk udvarán, a "kis ház" két oldalán négy fiatal növény növekszik.
4. Örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens)
5. Japánbirs (Chaenomeles japonica)
A japánbirs a tavasz egyik látványossága. A lombfakadás kezdetén nyíló nagy, viaszszerű virágaival díszítő közkedvelt cserje kertünkben. Ágaik tövisesek. Apró birsalma-termésük erősen illatos. Virágzás után is jelentős díszítő értékkel bír, köszönhetően fényes leveleinek. Egy példány a díszbirsből iskolánk hátsó kerítése mellett díszlik.
6. Boglárkacserje (Kerria japonica)
Japánban és Kínában őshonos, viszonylag könnyen nevelhető cserje. Kecses vesszőin, áprilisban nyílnak (kevéssel a lombfakadás után) sárga virágai. Levelei ősszel szép világossárgára színeződnek. Iskolánk bejárata mellett növekszik egy szép bokor ezen dísznövényfajból.
7. Korallberkenye (Photinia x fraserii)
A korallberkenye örökzöld, fényes, vörös levelei vidám színfoltként gazdagítja télen-nyáron kertünket. Kora tavasszal a friss hajtások eleinte lángvörös színűek, majd később bronzos árnyalatot öltenek. A levelek körülbelül 2-3 héten át tündökölnek élénk színben, majd a hajtások fokozatosan bezöldülnek. A növény virágzása áprilisban kezdődik, májusig hozza fehér, krémszínű virágait. Piros termését ősszel érleli, mely sokáig a növényen marad, mert a madarak nem szeretik.
8. Vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia)
Ezen évelőnk Északnyugat-Kínából és Szibériából származik, minden bizonnyal egyik legszívósabb növényeink egyike. Levelei tetemes méretűek, húsosak, fényesek, bőrszerű megjelenésűek. Bugás virágzatai márciustól a vaskos szárak tetején nyílnak, melyek számos kicsiny rózsaszín virágból tevődnek össze. A levelei fél-örökzöldek, a hideg hónapokban bronzosra színeződnek. A kiskertünkben díszlik ágyás a pompás lágyszárúból.
9. Sárga nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)
A sárga nárcisz évelő növény, amely egy hagymából nő ki. A virág szirmai világos sárgák, közepén, sötétebb sárga tölcsér emelkedik ki. A hosszú és keskeny levelek kissé szürkés színűek és a szár tövéből nőnek ki. A kiskertünk március végén, április elején pompázik tőle.
10. Nárcisz (Narcissus tazetta)
A nárciszok közkedvelt hagymások, melyek nélkül szinte elképzelhetetlen a tavaszi kert. Az egy tazettás nárcisz levelei viszonylag keskenyek, egy-egy hagymából 1-3 tőkocsányt nevel. A tőkocsányok csúcsán 5-10 csillag alakú, fehér színű virág fejlődik. A virágok erős, édes illattal rendelkeznek. Kiskertünkben számos tő virágzik a tavasz folyamán.
11. Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű, akár 30–35 m magasra is megnövő, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája. Levelei széle fogazott, toktermése húsos falú, tüskés. Magva vörösbarna, fényes. Egy kis magonc a vadgesztenyéből iskolánk utcafronti kerítése mellett növekszik.
12. Fekete tölgy (Quercus nigra)
A vízi tölgy néven is ismert fa, az Egyesült Államok keleti és déli középső részén őshonos. Idős korára elérheti akár a 30 méteres magasságot, melynek levelei élénk üde zöldek. Iskolánk hátsó kerítése mellett találtok egy fiatal példányt ezen fajból.
13. Árnyékliliom (Hosta plantaginea)
Laza hajtásrendszerű, bokros évelő növény, mely akár 60 cm magasra is megnőhet. Levelei tojásdad-hosszúkás alakúak, melyek színe fényes, halványzöld. A 'Hosta"-k virága nyár végén, ősszel nyílik, jóval a levelek fölött, színe fehér és illatos. Kiskertünkben számos tő található az árnyékliliomokból.
14. Nagyvirágú liliomfa (Magnolia "Susan")
A nagyvirágú liliomfa, rendszerint 1,5-2 méter magasra növő sűrű ágú cserje, ezért kiskertekbe, sziklakertekbe az egyik legalkalmasabb és legdekoratívabb fajta. Nagy méretű lilás-rózsaszínes virágai lombfakadás előtt nyílnak március végén, április elején. Kiskertünkbe 2024 tavaszán ültettünk egy pompás példányt ezen különleges növényből.
15. Vadcitrom (Poncirus trifoliata)
A vadcitrom egy 2-3 méter magasra megnövő díszcserje, egyediségét méretes tüskéi adják, így védelmi célokra is bevethető. Könnyű nevelhetőségű, nagy tűrőképességű növény. Ősszel beérő termése a héj kivételével fogyasztható, de nagyon savanyú. 2023. év őszén, iskolánk kiskertjébe (az utcafronti kerítés mellé) ültettünk belőle egy képviselőt.
16. Vérmogyoró (Corylus maxima "Purpurea")
A csöves mogyoró nemesített fajtája, melynek levelei és tavasszal megjelenő barkái is vörösek. A közönséges mogyorónál igényesebb. Napos helyre ajánlott ültetni, ellenkező esetben visszazöldül. Ezen cserjénk Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában őshonos, kertünkben az iskola hátsó kerítése mentén található
17. Közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius)
A jezsámen eredeti előfordulási területe Dél-Európa, azaz a földközi-tengeri térség volt. Manapság világszerte termesztik kerti dísznövényként. Lombhullató cserje, mely 3 méter magasra és 2,5 méter szélesre nő meg. A leveleinek szélei fogazottak, tál alakú, illatos fehér virágaiból magasan kiállnak a porzók. Kiskertünk kerítése mellett található
18. Keleti orgona (Syringa vulgaris)
A közönséges orgona az olajfafélék családjába tartozó növény. A Balkán-félszigeten őshonos cserjét először a törökök ültették kertekbe, tőlük került a keresztény Európába. Török nevéből (leylak) származik a magyarban (és sok más európai nyelvben) a lila szín neve is. Az orgona rendszerint 3-7 méterre nő meg, lila vagy fehér virágai rendkívül illatosak. Iskolánkban, az utcafronti kerítés mellett van egy idősebb bokor belőle.
19. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
Nagyon ősi növényfaj. A modern ginkgo a paleocénben jelent meg, élő kövület, aminek nincsenek közeli rokonai. A fa 20-35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Körülbelül 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak. Termése vajsav tartalma miatt kellemetlen szagú. Iskolánkban, a kiskertben, valamint a hátsó kerítés mentén cseperedik egy-egy példány.
20. Kínai ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides)
Dél- és Közép-Kínában, Szecsuan és Hubei határán honos ez a nyitvatermő fa. Az eredeti élőhelyén kívül előforduló példányok nagy része egyetlen fától származik, ennek magvait 1947-ben küldték szét a világ minden tájára. Őshazájában akár 30–35 méter magasra is megnőhet. Lombhullató. Koronája kúp alakú, ágai átellenesen ágaznak el. Élénk világoszöld tűlevelei a hosszúhajtásokon szórtan, a törpehajtásokon fésűsen állnak. Iskolánk udvarán egy kis fa cseperedik ezen ritka növényből.
21. Homoktövis (Hippophae rhamnoides)
A homoktövis eredetileg a Himalája lejtőin és főként Ázsiában termő növény, de ma már meghódította az egész világot. Sarjtelepes, sűrű bozótot alkotó, ágas-bogas, 3-5 m magasra növő tövises cserje. Levelei 4–6 cm hosszúak, ezüstösen vagy rozsdabarnán pikkelyesek, később csaknem teljesen pikkely nélkülivé válnak. A termések vöröslő narancssárgák, 6–8 mm hosszúak, savanykásak (magas a C-vitamin tartalmuk). A homoktövis védi és erősíti az immunrendszert, növeli szervezetünk védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedési folyamatokat. Egy kis bokor az iskolaudvarra, a hátsó kerítés mellé lett ültetve 2023. év őszén.
22. Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
Hazánkban sok helyütt előforduló lombhullató cserje, mely igazi szépségét leginkább az ősz és a tél folyamán mutatja meg. Terebélyes, narancsvörös vesszőiért szívesen ültetik kertekbe is. Virágzása tavasz végére, kora nyárra esik. Apró, fehér, csillag alakú virágai ernyősvirágzatot alkotnak. A fekete bogyós termési a madarak fontos tápláléka. Végső magassága 2-3m. Iskolánk előkertjében és az iskolaudvaron is díszlik ez az attraktív növény.
23. Neillia affinis
Kelet-Ázsiában őshonos, gyönyörű rózsaszín virágú télálló cserje. A virágait április végén, május elején hozza. 10 éves korára kb. 2-2,5 méter magasra nő meg. Világos, napos helyeket kedvel. Iskolánk kiskertjében, a hirdető tábla mellett található belőle egy fiatal növendék.
24. Keleti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)
Kerti madárbirs, merev ágú, szétterülő lombhullató cserje. Fényes, sötétzöld levelei késő ősszel vörösre váltanak. Rózsásfehér virágai tavasz végén és kora nyáron nyílnak. Termései pirosak. Félörökzöld, enyhébb teleken lombját megtartja. A növény jellegzetes tulajdonsága, hogy földön terülő formában növekszik, így más, magasabb díszcserjékkel vagy fákkal a hátterében nagyon szép összképet nyújt. Kiskertünkben két példány is díszlik belőle.
25. Keri nőszirom (Iris x germanica)
Gyöktörzses, mintegy 60 cm magasra megnövő színpompás növény. Szára kevéssé ágazik el, 10–15 cm átmérőjű, kékes-bíbor vagy ibolyakék virágot hoz. Kiskertünkben számos tő virágzik tavasz végén és nyár elején.
26. Kínai rózsa (Rosa chinensis)
Rózsabokraink már több évesek, kb. 1-1,3 m magasak. Május elejétől egészen késő őszig folyamatosan virágzanak az iskolakertünkben. A kínai rózsa Délnyugat-Kínában őshonos, Európába a 18. században került. Folytonos virágzásukkal nagy feltűnést keltenek iskolánkban.
27. Kerti tulipán (Tulipa gesneriana)
A pompás tulipán eredeti előfordulási területe Ázsia, azon belül is Törökország és környéke. Manapság világszerte közkedvelt kerti dísznövény. A tulipánnak egy-egy szárán csak egy nagy, mutatós virága van. Levelei hosszú egyenes vagy lándzsavég alakúak. Édes illatú, kétnemű virágai áprilisban-májusban nyílnak. Hagymája jól tűri a fagyot. Iskolánk kiskertjében számos tő virágzik ezen hagymás növényből a tavasz folyamán.
28. Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
Az erdei pajzsika tekintélyes megjelenésű évelő páfrány. Rövid, vaskos gyöktörzséből eredő többszörösen összetett levelei rozettaszerűen állnak, amelyek akár az 1 métert is elérhetik. Előfordulási területe Európa, Közép-Ázsia, Afrika (Marokkó), valamint Észak-Amerika. Aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek jellemző faja. A spóraérésének ideje július–szeptember között van. Kiskertünk üde színfoltja ez a hálás növény.
29. Illatos bazsarózsa (Paeonia lactiflora)
A kerti bazsarózsa nagy becsben tartott, különlegesen szép lágyszárú dísznövény, melynek virágai májusban nyílnak. Eredetileg Kínából származik. Virágai színe a fehértől a rózsaszín különböző árnyalatán át a vörösig terjed. Rendkívül hosszú életű évelő. Erőteljes szárai tavasszal hajtanak ki a talajból, és szeldelt levelei sűrű lombozatú, kb. 1m magas bokrot alkotnak. Iskolánk előkertjében díszlik ezen színpompás növényből néhány tő.
30. Japán kecskerágó (Euonymus japonicus)
Közepes termetű, 2-3 méter kifejlett magasságú, sűrű ágrendszerű, örökzöld cserje. Kifejlett méretét 5-10 év alatt éri el. Levelei fényes felületűek, tojásdadok. Apró, kisméretű, virágai a nyár folyamán nyílnak. A virágokból piros bogyós termés fejlődhet. Közepes vízigényű növény, mely a rendszeres öntözést meghálálja. Kiskertünkbe az iskolafal mellé ültettünk belőle egy bokrot.
31. Közönséges levendula (Levendula angustifolia)
Szürkészöld levélzetű, gazdagon elágazó, örökzöld, aromás illatú félcserje. Levelei illatosak, aromásak. Kedvelt, nyugtató hatással rendelkező gyógynövény. Felfelé törő habitussal rendelkezik, hajtásai tömöttek, sűrűek, szára fásodó. Kékeslila árnyalatú, illatos virágai álfüzér virágzatba tömörülnek, melyek május-júliusban nyílnak. Iskolánk kiskertjében, a virágtartókban található egy-egy idős tő belőle.
32. Pompás varjúháj (Hylotelephium spectabile)
Az őszi hangulatú ágyások nélkülözhetetlen évelője a pompás varjúháj, mely tányérszerű virágaival díszíti kertjeinket évről évre. A szárazságot jól bírja, középmagas, bokros növekedésű. Magassága 40-70 cm. Apró, csillag alakú virágokból álló sátorozó virágzata halvány rózsaszínű. A növény merev szárain, húsos, ovális kékeszöld levelek találhatóak. Kiskertünkben, a hirdetőtábla alatt cseperedik egy fiatal példány.
33. Cukorjuhar (Acer saccharum)
Észak-Amerika keleti részén, a lombhullató erdőkben honos fafaj. A cukorjuhar nevét onnan kapta, hogy a fatörzs megcsapolásával nyert nedvből állítják elő a juharszirupot. Ezen fa levele látható a kanadai zászlón. Idős korára akár a 30 m magasságot is elérheti. Levelei tenyeresen osztottak, ötkaréjúak, színük sötétzöld, melyek ősszel aranysárgára, narancsszínűre színeződnek. Iskolánk udvarán a hátsó kerítés mellett van egy csemete belőle.
34. Mezei juhar (Acer campestre)
A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes. Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. Iskolánk hátsó kerítése mellett cseperedik egy kis fa ezen őshonos fajból.
35. Jegenyefenyő (Abies alba)
Kedvező feltételek mellett a jegenyefenyő akár 60 méter magasra is megnőhet. Törzsének átmérője elérheti az egy métert, életkora az ötszáz évet. A törzse pirosas-barna, a fenyőfélék többségénél világosabb, kérge sekélyen barázdált. Ágai sűrű örvökben nőnek, koronája kúp alakú. Szúrós tűlevelei kb. 3 cm hosszúak, felül sötétzöldek, az alsó oldalukon két ezüstfehér sávval, amiken gázcserenyílások és viaszpöttyök sorakoznak. Iskolakertünk sarokpontján, a bambusz mellett van egy pici magonc belőle.
36. Tatár juhar (Acer tataricum)
Elterjedési területe Európa, Kaukázus, Kis-Ázsia. Közepes termetű fa, ami kifejlett korára kb. 20 m magasra nő meg. Törzse szabálytalan, görbe, erősen ágas, kérge téglalapokra tagolt, parás, szürkésbarna, koronája sűrű. Levelei keresztben átellenesek, 4–7 cm hosszúak, 5 ritkábban 3 karéjúak. Virágainak keskeny szirma sárgászöld. Termése 2–4 cm hosszú ikerlependék, amelynek szárnyai közel párhuzamosan állnak. Udvari focipályánk mellett növekszik juharfánk, amit 2024. év tavaszán ültettünk el.
37. Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens)
A hortenziák nagyon népszerű cserjék hazánkban, de Angliában is elmaradhatatlan részei a kerteknek. A cserjés hortenzia zöldesfehér virágzatú, széles ágrendszerű, lombhullató cserje, mely kora nyártól őszig ontja virágait. Az elnyílt virágfejek is csodás látványosságként szolgálnak az őszi és a téli kertben is. Levelei sárga színűre változnak ősszel, az ágak hámló kérge is tovább emeli ennek a cserjének az esztétikai értékét. Kiskertünkben, az iskola bejárata mellett egy több éves példány pompázik.
38. Sarkantyúfű (Delphinium ajacis)
Többnyire évelő szarkalábként ismert sarkantyúfű, a romantikus vidéki
kertek nyári növénye. Virágai júniustól egészen szeptemberig nyílnak. Maga a
növény az alsó részén bokrosodó, szára felálló vékony, gyakran elágazik. Levele
tenyeresen osztott, fürtvirágzata tömött, mely lila, rózsaszín, kék, bíbor,
ill. fehér színű lehet. Iskolánk előkertjében, a fakerítés mögött több tő
található belőle.
39. Japán gyöngyvessző (Spiraea japonica)
Délkelet-Ázsiában őshonos, sűrű elágazású lombhullató cserje. Az 1-1,3 m magasra megnövő növény levelei hosszúkásak, fogazott szélűek, az új levelek bronzos színűek. Apró rózsaszín virágai lapított fürtökben késő tavasztól nyár közepéig, vagy kicsit tovább takarják a lombozatot. Kifejezetten méh-, és lepkebarát kerti elem, amiből két példány iskolaudvarunk "kis házának" jobb és bal oldalán cseperedik.
40. Háromerű juhar (Acer buergerianum)
Kisebb termetű juharfaj, amely Kínából származik. Különösen népszerű a bonsai művészetben, de kertekben is gyakran használják dísznövényként. A kifejlett növények magassága általában 6-10 méter. A háromerű juhar lombja tavasszal és nyáron zöld, ősszel pedig élénk vörös, narancs vagy sárga színűre vált, így az egyik leglátványosabb őszi színű juharfaj. Iskolaudvarunk hátsó kerítése mellé ültettünk egy kis magoncot belőle 2023. év őszén.
41. Japán lonc (Lonicera japonica)
A japán lonc eredeti előfordulási területe Kelet-Ázsia, azonban napjainkra mint dísznövény a világ számos pontján elterjedt. Kúszónövényként akár 10 méter, vagy ennél magasabbra is felkúszik. A levelei átellenesen ülnek, egyszerűen oválisak, 3-8 centiméter hosszúak és 2-3 centiméter szélesek. Virágai nyitottak, általában fehérek, néha halvány sárgák, édes vanília illatot árasztva. A gyümölcse fekete színű, gömb alakú, mindösszesen 3-4 mm átmérőjű, amiben néhány mag található. Iskolánk bejárati kerítése mellé ültettünk egy tövet belőle.
42. Pompás küllőrojt (Erigeron speciosus)
Kerti évelő növény, mely lila virágaival, magas termetével szép színfoltot ad a kerteknek. Élénk színe még a legborúsabb napokban is üdítően hat, az eső és a szél sem viseli meg különösebben. Maga a növény bokros tövű, felálló szárú, sok héten át virító lágyszárú. Hosszú tojásdad levelei szürkés-zöldek, kissé szőrösek, ragacsos tapintásúak. Június-július hónapban virágzik iskolánk előkertjében kisebb csoportokban.
43. Fehér liliom (Lilium candidum)
A lilomfélék családjába tartozó fehér liliom, az egyik legrégebben termesztett hagymás dísznövény, melynek ábrázolását az ókori görög kerámiákon is fellelhetjük. Ez a legelső vágott virágként termesztett növény, amelynek hófehér virágai a tisztaságot és az ártatlanságot szimbolizálták, előszeretettel kötötték menyasszonyi koszorúkba. Mivel a fehér liliom Szűz Mária virága, a középkortól a templomok díszítésében is fontos szerepet kapott. A 7-10 cm átmérőjű hagymájából kb. 1m magas egyenes szár fejlődik, amelyen hatalmas harang alakú, illatos virágok nyílnak. Június-július hónapban virágzik iskolánk előkertjében több tő is belőle.
44. Lilaakác (Wisteria frutescens)
A lilaakác balról jobbra csavarodó hajtásaival 8-10
méter magasra is felkúszó cserje, melyből kialakítható csavarodó
törzsű fa-jellegű alak is. A Kínában őshonos dísznövény, gyors növekedésű, évente akár 1-3 métert is "nyújtózkodhat".
Kékeslila, gyengén illatos virágai áprilistól június elejéig, 20–30 cm hosszú,
lecsüngő fürtökben nyílnak. Termése 12–15 cm hosszú, szőrös hüvely. A lilaakácból kertkapunk
tövéhez ültettünk egy fiatal példányt.
45. Japán rózsa (Rosa rugosa)
A Japán rózsa, vagy ráncoslevelű rózsa, magyar népies elnevezése csipkebokor. A vadrózsánál alacsonyabb, 1-2 méter magas, erősen tüskés, vastag, felálló szárú, kelet-ázsiai gyógyhatású cserje. Sötétlilás rózsaszínű nagy virágai júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak. Termése nagy, lapított, gömb alakú, piros, mely elérheti a 2–3 centiméter nagyságot is. Ugyanazon tövön virág és termés együtt is található. Napos fekvést kedveli. Normál vagy enyhén savas talajt igényel. Szereti a vizet, ezért rendszeresen kell locsolni. Virágait mindig az az évi hajtásokon hozza, ezért kora tavasszal vagy a virágzás elmúltával érdemes megmetszeni. Iskolánk utcafronti kerítése mellet díszlik egy fiatal tő belőle.
46. Császárfa (Paulownia tomentosa)
A császárfa nevét I. Pál orosz császár lányáról, Anna Pavlovna Romanováról kapta, aki II. Vilmos holland király felesége lett. Általában 10-15 m magasra növő közepes termetű fa, ami elérheti akár a 25 m-es magasságot is. Nagy koronája szétterülő, laza, gyakran emeletes. Levelei csak a virágzást követően fejlődnek ki, nagyméretűek, 15-40 cm hosszúak és szélesek, szíves vállúak, hegyes csúcsúak, többnyire szív alakúak. Lila virágai 30-40 cm hosszú, hajtásvégi bugákban állnak, nagyon illatosak, egyenként 4-6 cm hosszúak. A lehajló fürtökben csoportosuló, tojás alakú, 3-4 cm hosszú toktermései eleinte zöld színűek, kissé ragadósak, őszre megérve barnára színeződnek. Iskolánk hátsó kerítése mellett ültettünk 2024. év tavaszán egy kis fát belőle.
47. Tatár juhar (Acer tataricum)
A tatár juhar 2020-ban Magyarországon az Év fája lett. Sík vidéki-dombvidéki faj, Európában, Kaukázusban, és Kis-Ázsiában őshonos. Közepes termetű fa, amely akár 20 m magasra is megnőhet.. Törzse szabálytalan, görbe, erősen ágas, kérge téglalapokra tagolt, parás, szürkésbarna, koronája sűrű. Levelei keresztben átellenesek, 4-7 cm hosszúak, 5 ritkábban 3 karéjúak. Iskolánk hátsó kerítése mellett található egy fiatal magonc belőle.
48. Kúszó mahónia (Mahonia repens)
A mahóniák az egyik legstrapabíróbb cserjék, melyek díszértéke sem vitatható. A kúszó mahónia Észak-Amerikából származik. Árnyéktűrő növény, mely mindössze 30 cm magasra nő meg. Levelei örökzöldek, páratlanul szárnyasan összetettek, szélen cakkozottak. Illatos, sárga virágfürtjei a tavasz folyamán, március-áprilisban nyílnak, kékesfekete terméseinek magas a C-vitamin tartalma. Iskolánk hátsó kerítése mellett (a kis házon túl) van néhány példányuk ezen félcserjéből.
49. Kínai hógolyó –(Viburnum macrocephalum)
Lekerekített formájú, közepes termetű lombhullató cserje, amelynek levelei széles ovális alakúak, szélük enyhén fűrészes, színük középzöld. Virágai nem illatosak, de igen dekoratívak. Májusban-júniusban nyílnak meddő, nagy, gömbszerű virágzatot alkotó virágai, melyek kezdetben lime színűek, később fehérré válnak. Iskolánk hátsó dísznövény sorban van egy példány belőle.
50. Foszlóslevelú pálmaliliom (Yucca filamentosa)
A foszlóslevelű pálmaliliom eredeti élőhelye az Amerikai Egyesült Államokban van. Az átlagosan 75 centiméter hosszú és vékony levelei kékeszöld színűek. A levelek széléből fehér szálak nőnek ki, innen a magyar neve. A virágos szára 300 centiméter hosszú. A krém-fehér virágai kora nyáron nyílnak iskolakertünk zárt részében, a fakerítés mentén.
51. Barátcserje (Vitex agnus-castus)
Két-három méter magasra megnövő, terebélyes ágrendszerű, illatos cserje. Tenyeresen összetett levelei aromás illatúak. Valódi szúnyogűző hatású! Lila vagy halvány ibolyaszínű illatos virágai 10-15 cm-es füzérekben júliustól szeptember végéig nyílnak iskolánk udvarán a focipálya mellett. Közepesen szárazságtűrő, fényigényes faj.
52. Kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus)
Felfelé törekvő ágrendszerű, lassú növekedésű, nagyobb termetű lombhullató bokor, vagy kisebb termetű fácska, melynek kifejlett magassága 1,5-3 méter között alakul. Levelei tenyérszerűek, durván fogazottak, általában háromkaréjosok, színük középzöld. Virágai egyszerűek, lila, rózsaszín vagy fehér színűek, melyek növényenként változóak. Iskolánk kerti pavilonja mellett és előkertünkben is található egy-egy bokor ebből a pompás dísznövényből.
53. Kései aranyvessző (Solidago gigantea)
A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan a kései aranyvessző is Észak-Amerikában honos, onnan hozták át Európába dísznövénynek kertekbe, parkokba. A kifejlett aranyvessző 50-220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Levelei mintegy 10 cm hosszúak, szórtan állnak a száron, lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a kihegyezett levélcsúcs felé fűrészes. Virágzatuk sárga, bugás fürtvirágzat. Iskolánk előkertjét több foltban is díszlik nyártól kora őszig ezen lágyszárú növény.
54. Nagyvirágú porcsin (Portulaca grandiflora)
Eredetileg Dél-Amerikában honos lágyszárú növény, aminek Argentína, Dél-Brazília és Uruguay az őshazája. Elterülő, pozsgás hajtásai maximum 30 cm-re nőnek meg. Hosszúkás, hengeres, húsos levelei 2,5 cm hosszúak. A hajtások végein nyártól kora őszig napsütésben nyíló színes csészeformájú virágok nyílnak. A leveleken és a virágrügyeken finom fehéres szőrök előfordulhatnak. Iskolánk előkertjében több kis növény található ebből a fajból.